Remélhetően minden ember életében jelen van egy-két olyan ember, kire tudja, bármiben és bármikor számíthat. Ha az éjszaka közepén hívja fel is számíthat arra, hogy fogadják hívását. Akiknek el tudja panaszolni legnagyobb bánatát vagy félelmét is, még akkor is, ha másnak az a legkisebb problémaként jelenik meg. Meghallgatják, megvigasztalják minden bajban vagy félelemben. Ugyanígy számíthat rájuk az ember az örömökben is. Hiszen azt is jó megosztani. Egy-egy jó hír, sikertörténet vagy elért cél esetén a legjobb ezekkel az emberekkel ünnepelni, hiszen látjuk rajtuk az őszinte felhőtlen örömöt a mi sikerünkért, és közel sincs nyoma sem féltékenységnek, sem rosszindulatnak szemükben. Ezt a pár embert hívjuk úgy, hogy legjobb barát. Biztosak lehetünk abban, hogy az ilyen emberek végig kísérik életünket. Lehet, hogy néha távolabbról figyelik az eseményeket. Lehet, hogy nem beszélünk majd minden nap velük. De időközönként igen, és akkor mindig onnan folytatjuk a beszélgetést, ahol éppen az előtt abbahagytuk.
Én szerencsésnek mondhatom magam. Sok emberrel vagyok kapcsolatban, szeretem is az embereket. Szeretek velük beszélgetni, megbíznak bennem és bármikor bárkinek nagyon szívesen segítek. De számomra ők haverok. Barátok. Van azonban három – négy ember, aki nagyon szűk körnek számít. Ők azok, akiknek én is szívesen elmondom lelkem rejtett titkait. Akiket én is bármikor felhívok, ha úgy érzem segítségre van szükségem.
Az egyik ilyen barátnőm most kimegy fél évre Londoba, mert elvállalat egy munkát. Már most nagyon hiányzik, de tudom, hogy bármilyen messze legyen is tőlem, sosem leszünk távol egymástól. Lélekben mindig egymás mellett vagyunk. És ezt szerettem volna, ha ő is tudja. Csináltattam is neki egy ajándékot, ami nem volt más, mint egy egyedi pulóver. Ez a különleges pulcsi ezt a feliratot tartalmazta. „Bármilyen messze is, sosem távol egymástól…” Mindazon túl, hogy tudom, szereti otthon ezeket a lezser pulcsikat hordani, szerettem volna, hogyha ez a különleges, feliratos pulóver mindig emlékezteti arra, hogy együtt mindent átvészelünk, és sosincs egyedül, még ott, Londonban sem. És természetesen, hogy nagyon várom haza. Már alig várom, hogy átadhassam neki ezt a különleges egyedi ajándékot.